De hogyan is működik? Mi zajlik le abban a bizonyos hengerben?
Egy kérdés, ami gyakorta felüti a fejét olyan emberben, aki már "eldöntötte", de még mindig hizitál...
Ebben a bejegyzésben, erre próbálok válaszolni.
A fordított ozmózis (Reverse Osmosis, RO) a természetes ozmózis nyomás megfordítása.
Ez így egyszerű is mint a faék. Hisz benne van a nevében, hogy fordított.
De mi is az a bizonyos ozmózis nyomás? Ez nem egy olyan fogalom, amit tanultunk volna általános iskolás korunkban, de mégis olyan dologról van szó, amivel nap mint nap találkozunk, s ha egyszer már nem fogunk ezzel találkozni... hogy is mondjam, már nem kell aggódjunk a havi számlák befizetése miatt…
Ugyanis ez a természetesen nyomás teszi lehetővé hogy vérünkbe jusson az oxigén, a tápanyag, az elszállítódjon a szövetekig, majd a hasznosíthatatlan anyagok elinduljanak a szervezetből kifelé…
Kicsit talán tudományosan fogalmazva az ozmózis jelenség akkor jön létre, amikor elválasztunk két eltérő koncentrációjú oldatot egymástól egy féligáteresztő membránnal. "Ozmózis az oldószernek a természetes áramlása ezen a félig áteresztő membránon keresztül, egy hígabb, azaz alacsonyabb koncentrációjú oldat irányából a töményebb, azaz magasabb koncentrációjú oldat irányába."
Az áramlás oka a két oldat közötti ozmotikus nyomáskülönbség, mely a két oldat koncentráció különbsége miatt alakul ki. Minél nagyobb az oldatok koncentráció különbsége, annál nagyobb az ozmotikus nyomáskülönbség. Az ozmózisnyomás nagysága függ az oldószer és az oldott anyag, valamint a koncentrációjától is.
Amikor a félig áteresztő membrán két felén a nyomás azonos, akkor az ozmótiukus nyomás nulla. Vagyis győzött a természet, a nyomás egyenlő.
Amennyiben túlnyomást alkalmazunk a töményebb oldat oldalára a természetes ozmózis iránya megfordul. Mondom én hogy benne van a nevében...
Az oldószer a töményebb oldat felől a hígabb oldat irányába áramlik. Ez a folyamat a fordított ozmózis.
Az RO víztisztítás technológiájában a fordított ozmózis során a tisztavíz áramlik külső nyomás hatására, a féligáteresztő membránon keresztül a magasabb koncentrációjú oldatból (nyersvíz, vezetékes víz) az alacsonyabb koncentrációjú oldat felé (tisztított víz).
Tulajdonképpen a membrán szétválasztja az ideérkező vízáramot (nyersvíz) egy „tisztított” vízáramra és egy koncentrált vízáramra, mely utóbbiban található a kiszűrt szennyezőanyagok hatására magasabb koncentrációval fog rendelkezni.
A gyakorlatban tehát három különböző vízről beszélhetünk.
nyersvíz, ami vagy hálózati víz, vagy kúti víz, de a lényeg az hogy szűrés előtti... Tele van üledékes szennyeződéssel, hormon maradványokkal és sok-sok klórral,
tisztítottvíz, ez fog folyni a a tisztavíz csapon, illetve ezzel lesz tele a puffer tartályunk is,
koncentrált víz, ez fog kerűlni a szennyvízhálózatba. Ezt a vizet nevezzük szürkevíznek. De hogy miért, majd egy következő bejegyzésben meglátjátok.
