A gyermek, óvodás korú ,kiságyában állva körülnéz a szobában . Egyedül van...
Sirdogál picit , de nem jön be hozzá senki .
Szomorúan fekszik le , sirva álomba ringatja magát , mire felébred ,talán valaki itthon lesz....
Ez igy megy éveken át , már nem sir a gyermek , ha egyedül marad , megszokta a helyzetet ...
Ha éhes , szendvicses kenyeret készit magának , vagyis zsiros kenyér zöld ubiszeletekkel megrakva két sorban 😃
Enni ad a tyúkoknak , a malacoknak , a kutyus és a cica is várja már.
Apu már elment dolgozni, anyu későn ér haza.
Magányos a gyermek , sokat van egyedül , s ha a szülők hazaérnek sincs rá idejük ,közös élmény az is ,ha csak látja őket ...
Megcsinál mindent magának , önállóságra tanitotta az élet .
Felnőtt lett a gyermek , belül most is magányos , jó igy ez az állapot , megszokott ...
De eldönti , az ő gyereke nem lesz magányos , minden szabad percét vele fogja tölteni , s a közös élmény nem annyiból fog állni , hogy megpuszilja hazaéréskor ..
Légy te jó szülő ,ki elérhető gyermeke számára . Ő felnőttként nem arra fog emlékezni , mennyit dolgozott - ÉRTE - az anyja ,apja , hanem ,hogy mennyi időt töltött vele . Vagy mennyit nem ...
